Állandó forgatócsoportot létesített nemrégiben a román fővárosban a Duna Televízió. „Nem egy bukaresti stúdió, hanem egy állandó stáb létrehozásáról van szó, hiszen komplett és önálló bukaresti stúdió fenntartására a Duna TV-nek nincs pénze” – magyarázta a Duna Televízió illetékese. A kétszemélyes stáb tagjai Stanik Bence riporter és Szávuj Attila operatőr. /Farkas István, Kánya Gyöngyvér: Bukaresten átfolyó Duna. Állandó stábot foglalkoztat a magyar csatorna a román fővárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2009. november 16.
Benedek Elek születésének 150., halálának 80. évfordulója alkalmából a Duna Televízió mesemondó versenyt hirdetett kisiskolások számára. A versenyre hét országból: Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból, Horvátországból, Szlovéniából és Burgenlandból érkeznek magyar iskolások. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Mesevetélkedő a Dunán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2009. november 21.
Sem az iskolák, sem a kultúrházak, sem az katolikus egyház nem engedélyezik a moldvai csángó falvakban, hogy ingatlanjaikban tartsák az iskolán kívüli magyar foglalkozásokat. A legtöbb településen bérelt épületben tanulnak a gyermekek, mert saját házak vásárlására nem futja az oktatási programot fenntartó Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. Székeket hoztak a külsőrekecsini Gyermekek Házához. Támogatók adományából építették fel ezt a házat. A magyar órákat korábban egy családnál tartották. Az emeleten tanári lakást és számítógéptermet alakítottak ki. Moldvában 21 településen tartanak magyar órákat, de csak hét faluban van magyar közösségi ház. Ezeken a településeken egyre többen tanulnak magyarul. – Az emberek azt érzékelik, hogy nem csak egy rövid időre jövünk, itt megzavarjuk az ők életüket, és aztán tovább állunk, hanem hosszú távon gondolkodunk – hangsúlyozta Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Lujzikalagorban három évig kis raktárban tartották a magyar órákat. Az 5000 lelkes községben már 100 gyermek jár a magyar foglalkozásokra. Ezért bérelte ki a Csángó Szövetség most a házat. 35 ezer euróra lenne szükség ahhoz, hogy a Csángó Szövetség megvásárolhassa a házat, ahol a tanári lakás is helyet kapna. Az összeget közadakozásból próbálják összegyűjteni. Duna TV. /Hosszú távon gondolkodik a Csángómagyarok Szövetsége. = Erdély. Ma, nov. 20./ 8/ November 18-án volt az Erdővidéki Közművelődési Napok leggazdagabb kínálata: Barótra, Olasztelekre, Kisbaconba, Erdőfülébe, Nagybaconba, Ürmösre, Bölönbe, Nagyajtára és Vargyasra vittek programot a szervezők. Másnap Baróton Hidak címmel a felsőrákosi alkotótábor anyagából, Bardocon pedig az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület tagjainak munkáiból nyílt fényképkiállítás, Bölönben Höncz László Bűnösként is győztes című könyvét, Baróton pedig Magyari Hunor Az erdővidéki református egyházmegye templomai című albumát mutatták be. Vargyason megnyílt az Erdővidék nagyjai című kiállítás, Középajta népe pedig Magyari Hunor albumát ismerhette meg, a bölöni Kék virág néptáncegyüttes Zalánpatakon és Középajtán lépett fel. Baróton előbb dr. Bona Gábor, majd Pelyach István történész tartott rendhagyó történelemórát az 1848―49-es szabadságharcról, majd a csíkszeredai Mesehetes zenekar szerzett lépett fel. Dr. Egyed Emese Baróti Szabó Dávid Kisded szótáráról /Tortoma Kiadó, Barót/ beszélt, mely most jelent meg. Az 1792-ben Kassán nyomtatott második kiadás alapján készült könyvet méltatva a kolozsvári egyetemi tanár kiemelte: ,,Amikor készült, munkafüzet volt, tanári segédletként tudták használni a magán- és iskolai oktatásban azok, akik tudatosan akartak magyarul beszélni, s azok is, kik magyarul akartak megtanulni. ” Erdőfülében a Magyar Művelődési Intézet főigazgatóját, Borbáth Erikát telt ház fogadta. Örökségvédelem és hagyományápolás című előadásában arra tért ki, hogy mennyi hasznot hajthat a ma emberének az elmúlt évszázadok alatt felhalmozott közös tudás. Olaszteleken kiállítás nyílt Nagy Viktor fényképeiből, majd Kolumbán-Antal József székelyudvarhelyi író Székely honfoglalás című kötetét mutatták be. Kisbaconban Csikány Tamás és Kedves Gyula budapesti történész Székelyek a napóleoni háborúkban, valamint Huszárok az 1848/49-es szabadságharc erdélyi hadszínterén címmel tartott előadást. Szabó Zsolt főszerkesztő, valamint Benkő Levente szerkesztő ismertette a Művelődés című folyóiratot, Jánosi József pedig Erdővidéki táncélet című kötetét. Fehér János művészettörténész Erdővidék épített örökségéről értekezett. Baróton megnyílt Kiss Béla sepsiszentgyörgyi képzőművész akvarell-kiállítása. /Hecser László: Gazdag Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
2009. november 26.
Gazdasági problémákkal küszködik a kassai Thália Színház: a teátrum fenntartója, Kassa megye ebben az évadban olyan jelentős összeget vont meg a gazdasági válság miatt, hogy ez pénzügyi szempontból katasztrófahelyzetet jelent az intézmény számára – mondta el Korognai Károly főrendező. Ha nem sikerül rendezni az anyagiakat, és emiatt esetleg megszűnik a nagy múlttal rendelkező teátrum, elkerülhetetlenné válik a politikai felhang.,,Ha pedig a kassai Thália Színház eltűnne a színjátszás palettájáról, az óriási probléma lenne. Minimum egy hatszázezres magyar ajkú lakosságnak van szüksége rá Szlovákiában” – hangsúlyozta a főrendező. A társulatnak tizenhat színész tagja van, és mintegy félszázan dolgoznak a színháznál. A Duna Televízió jótékonysági napokat tart a kassai Thália megsegítésére. /Nehéz anyagi helyzetben a kassai Thália Színház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2009. november 30.
Kitették a magyar nyelvű feliratokat a nagyszalontai Arany János Főgimnázium falaira. Az iskola magyar tanárai többször kérték ezek kihelyezését, de csak most, a tanintézet fennállásának századik évfordulóján tehették ki, miután Duna Televízió is foglalkozott a táblák ügyével. A középiskolában a diákok kétharmada román, egyharmada magyar nemzetiségű. Duna TV /Magyar felirat az Arany János Főgimnáziumban. = Erdély. Ma, nov. 29.
2009. november 30.
Két és fél nap alatt több mint 15 millió forintot ajánlottak fel a Duna Televízió nézői a kassai Thália Színház megmentéséért. A Duna Televízió november 27-től 29-ig nemcsak a képernyőjét szentelte az ügynek, de külön adományvonalat is létesített a felvidéki teátrum megmentéséért. A kassai Thália Színház november 28-án ünnepelhette alapításának 40. évfordulóját. A 2009/2010-es évadra azonban anyagilag ellehetetlenült, és így veszélybe került a szlovákiai magyar színjátszás egyik legfontosabb fellegvára. /Összefogás a Tháliáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./
2009. december 7.
Megsértette a december 5-én reggel 7-kor kezdődő romániai választási kampánycsendet a Duna Televízió. Az Erdélyben is nagy nézettségű, budapesti magyar közszolgálati adó december 5-i esti híradója közölte: az RMDSZ álláspontja az, hogy a romániai magyaroknak Mircea Geoanára, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjére kell szavazniuk december 6-án, vasárnap. A bemondó ismertette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács álláspontját is, amely szerint a magyaroknak lelkiismeretük szerint kellene szavazniuk. Az összeállításban megszólal Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki szerint „vasárnap a romániaiaknak Traian Basescu, illetve a demokrácia és a jogállam között kell választaniuk”. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint a Duna Televízió kampánycsend-sértést követett el. „Ez ellen azonban mi nem tehetünk semmit, hiszen a román audiovizuális törvény magyarországi licencű adókra nem vonatkozik” – magyarázta. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke szerint az általa vezetett intézmény „csupán a kötelességét tette”, amikor tudósította nézőit az RMDSZ állásfoglalásairól. /Kampánycsendet sértő Duna. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2009. december 7.
Heten kapták meg idén Csíkszeredában az 1993-ban alapított Julianus-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek oda minden évben, akik munkájukkal a magyarságot szolgálják. A Julianus Alapítvány kitüntetését többek között Csáky Zoltán, a Duna Televízió munkatársa kapta meg Hagymakupolás honfoglalás című dokumentumfilmjéért. Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója a kárpátaljai magyarság önkormányzati képviselőjeként, nemzetpolitikai és szépirodalmi művek kiadójaként vehette át a díjat. Ezenkívül az elismerést Fülöp Lídia, a Lugosi Irodalmi Kör vezetője, Kolár Péter, a kassai Thália Színház újjáalapítója, a csíkszeredai Lázár Zoltán és a besztercei Koszorús Zoltán, valamint az anyanyelve miatt megvert révkomáromi Malina Hedvig kapta meg. /Kiosztották a Julianus-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2009. december 11.
Csalódtam az RMDSZ-ben amiatt, hogy Mircea Geoanát támogatta az államfőválasztás második fordulójában, de úgy vélem, a szövetség jó kormányzópartner lenne – jelentette ki George Scripcaru, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke. Kifejtette, a jövőben körültekintőbben kell majd kezelniük az RMDSZ-szel való viszonyukat. A politikus arról is beszámolt, hogy pártja feljelentette a Duna Televíziót az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA), mivel a csatorna a választások napján teret adott az RMDSZ-es politikusok Geoana-párti kampányának. /Scripcaru: az RMDSZ jó partner lenne. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
2009. december 12.
A romániai forradalom huszadik évfordulóján, 2009. december 15-én mutatja be a Duna Televízió a Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című filmet. A Duna Televízió támogatásával készült dokumentumfilmben az 1989-es események óta első ízben sikerült megszólaltatni a romániai forradalmat kiváltó titkos küldetés valamennyi szereplőjét. A szeku folyamatosan figyelte Tőkés László református lelkészt, aki a ‘80-as években az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállásával hívta fel magára a figyelmet. 1989 márciusában egy kanadai filmes stáb készített interjút az akkor Temesváron élő református lelkésszel. A felvétel Romániából való kicsempészése és magyarországi sugárzása miatt Tőkés László még inkább magára vonta a hatalom haragját, megfosztották szószékétől és kilakoltatták. A filmben megszólaló Radu Tinu volt Securitate-ezredes azt is elmondja, hogyan kísérték figyelemmel a külföldi ügynökök tevékenységét, hogyan folyt a román titkosügynökök kiképzése és milyen eszközöket vetett be a titkosrendőrség Tőkés László elhallgattatására. A Duna Televízió december 14-én, 15-én tematikus sorozatot vetít Volt egyszer egy SZEKU… címmel. /Drakula árnyéka. Televíziós ősbemutató a Duna Tévében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2009. december 12.
Czakó Gábor immár több mint 12 éve tartja BEAVATÁS-os nemzeti lelkigyakorlatait a Duna tévében. Idén karácsonykor lesz a 300. adása. Czakó Gábor elkötelezettsége és tartása a megélt és megvallott evangélium. Legújabban nyelvrégészként kelt feltűnést nemcsak „szakmai körökben”, hanem a „gyalogmagyarokban” is, akikből az elmúlt jó pár évtized kilúgozta a hitet és a tartást. Egyik nyelvi leleménye a gazdaságkor. Ezzel a szóval jellemzi korunk politikai – gazdasági, szellemi – lelki folyamatait. Gazdaságkorban az isteni és a természeti törvények visszájukra fordulnak, „azt adják a császárnak, ami Istené, a búzát eldobják, és a pelyvát dagasztják. ” A fő elv a látszat, miközben a szellemi – lelki létminimum alatt tartott tömegeket a giccstörvény cirkusza és kenyere élteti. Amikor a szerző a Magyar–magyar nagyszótárt, voltaképpen mint enciklopédiát készít, azzal a szándékkal teszi, hogy a gazdaságkor hazugságaival szembesítsen. /Czakó Gábor: Magyar–magyar nagyszótár, harmadik, játszva bővített kiadás, Budapest, 2009./ Ezzel a szótárral Czakó Gábor nemcsak nyelvészeti munkát végzett, hanem még inkább felvilágosítót, ha úgy tetszik, missziós feladatra vállalkozott. A szavakon túl belesűrítette ennek a kornak a hitvilágát, nyelvtanát, gondolkodásmódját is. Ahogyan ő maga fogalmaz: „a Magyar–magyar nagyszótár bevezet a kor vallásába, nyelvészetébe, megmutatja, miért nem érti magyar a magyart, ugyanakkor segít eltévedni lelkünk meghitt, belső zűrzavarában is”… /Sebestyén Péter: Gazdaságkor szavai. Czakó Gábor: Magyar–magyar nagyszótár c. könyvéhez. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2009. december 15.
December 15-én a Duna Televízió Szeku-nappal emlékezik a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás előtti korszak romániai áldozataira és a román forradalomra. Az emlékezést és tisztánlátást a játék- és dokumentumfilmek egész sora segíti elő, melyeket több napon keresztül sugároznak. A Duna Televízió bemutatja a Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című filmet. /Szeku-nap a Dunán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2009. december 21.
1989. december 23-án Kolozsváron a magyar értelmiségiek a Hívó szót fogalmazták, 24-én pedig kimondták a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács megalakulását (már két napja piacon volt az új lap, az Igazság helyett a Szabadság), de Tőkés László még Szilágymenyőben volt. Szilágymenyőben termett a Chrudinák Alajos vezette budapesti tévéstáb. Most, a húsz éves évforduló alkalmából a Duna TV-ben vetített dokumentumfilmek idézték fel az eseményeket. Kós Anna Bukarestben, 2009-ben szerkesztett tévéfilmje szekus-megfigyelésekkel, tiltakozó aláírásokkal Szőczi Árpád filmje a kanadai indíttatású Tőkés-interjú megszületéséről /A Drakula árnyéka című film/. Az RMDSZ kormányban való részvételét, az államelnök-választási kampányban határozottan az ellenzéki koalícióhoz csatlakozott RMDSZ-álláspont gyökeres megváltozását a magyar szavazók jelentős hányada bizonyára döbbenten veszi tudomásul. (A román médiahangok közül az egyik legdurvább a Mesagerul de Cluj vezércikke: Liviu Alexa főszerkesztő Basescu várható nehézségeit ecseteli az államvezetésben, amit a PD-L-hez átálló RMDSZ, „az örök politikai kurva” szerinte nem igazán segíthet megoldani.) – A romániai magyaroknak pedig ki biztosít (hatna) több autonómiát? Az majd elválik. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. december (3). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2009. december 22.
A romániai forradalom húsz éves évfordulójáról a nemzetközi média is megemlékezett. A franciaországi France 24 tévécsatorna december 21-én egész napos műsort szentelt Romániának. A legismertebb amerikai hírcsatorna, a CNN december 19-én premierként sugározta A változások tavasza: Románia című, a kommunista éra romániai bukásáról szóló műsorát. A Duna Televízió december 14-től folyamatosan sugározza a forradalommal kapcsolatos műsorait. A France 24 tévé megszólaltatta Christian Delporte médiatörténészt, aki szerint a romániai forradalom azért tudott olyan nagy médiavisszhangot szerezni magának, mert tudatosan manipulálták a Nyugatra kijuttatott, illetve az országban közvetített anyagokat. Akik eljuttatták Nyugatra a híranyagokat, profi manipulátorok voltak, ugyanis sokáig elhitették úgy a távoli, mind a közeli országok (Magyarország, Jugoszlávia) hírügynökségeivel, hogy több ezerre rúg a temesvári halottak száma, és hogy a katonai válaszlépések sokkal hangsúlyozottabbak, mint amilyenek a valóságban voltak. Most, húsz év után, a francia sajtó megpróbálja rehabilitálni magát azáltal, hogy újraértelmezi az 1989-ben tanúsított magatartását, és korrekt, dokumentált riportsorozatot közöl a romániai véres eseményekről. /Péter Árpád: Manipulált forradalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2009. december 28.
Az erdélyi Gödri Apolka nyerte a Duna Televízió és a Rózsa Produkció közös vetélkedője, a Heted7ország – Benedek Elek Mesemondó Verseny fődíját, valamint a stúdióközönség díját a december 25-i döntőben. A nyolcesztendős, Kálnokról érkezett kislány mindenkit elbűvölt. A Heted7ország mesemondó versenyben a hét környező ország kisiskolásai mérkőztek meg. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Itt a vége, fuss el véle... = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
